English

Jónás jelenései
2016 / 11 szám / 45:33

Jónás jelenései

Dalszövegek

Forradalom

Zene: Quimby Szöveg: Kiss Tibor


Ma elkezdődik a forradalom

Fegyverkeznek a fegyvertelenek

Feszülten lapít a hatalom

Nem engednek az elégedetlenek

Felgyújtják majd a kukákat 

A randalírozók

Vérszagra gyűlik az utálat

És a nép tartja majd a harapófogót

 

Reccsen a csont omlik a rendszer

Maga alá temet

De eme szentül mocskos matériából

Új világ lehet

Ez az eszme hajtja előre 

A világnak barmait

Hogy szelídek maradhassanak

És végül a tigris behúzza karmait

 

Egy részeg haver a padlón hever 

Horkol a saját vérében

A másik éppen meghágja magát

Mind a kétféleképpen

A saját lábában botlik meg

Nem a másiknak a térdében

Az emberiség jövője ott van

Mindannyiunk kezében

 

Hát üvöltsön akinek tetszik a zaj

Aki a bársonyszékbe új majmot akar

Hát fel a kezekkel aki nem akar félni

Segget nyalni kussban remélni 

Tükrök olcsón

Zene: Quimby Szöveg: Varga Livius

Az önmagának megbocsátó

énem nekem a legszebb.

Mikor széttépett és rádtaposott,

megölel még, és megvett.

 

Csak állsz ott bután, és úgy érzed,

hogy a hiba csak benned támadt,

és újraéled, hogy egy társad van,

a bútól aszott bánat.

 

Az önmagát megmagyarázó

énem nekem a legjobb.

Mikor csókkal kicsalt mindent tőled,

vállat ránt és eldob.

 

Csak állsz ott üresen, és ámulattal

figyeled tündöklését.

Nézed, ahogy a véreddel fest,

abban leli a békét.

 

Tükröm- tükröm, mondd meg nékem!

Tükröm- tükröm, flörtölj vélem!

Tükröm- tükröm, add fel szépen!

Tükröm- tükröm- tükröm, végem!

 

Az önmagát mindig védő

énem nekem nem kell.

,, Ez az újvilág rendje, hidd el...”

Oh, hagyjál már, és menj el!

 

Megleszek én a fura- nélküled is,

köszörüld máson az éled!

Egy jókívánság Tükörországból:

súgjon neked az élet! 

Vega-gringo

Zene: Quimby Szöveg: Kárpáti Dódi

Génjeimig vagyok gringó,

a bőröm sötétben sem barna.

Zsigerig perzsel lándzsahegyként

a Napisten rémharagja.

 

Hullák közé hajtott a hő;

libabőrös tetem-pláza.

Átok menhely egy vega menekültnek

a hentesek hűtőháza.

 

Hét kövér kakas lógatja fejét,

lábuk égre mutat, kloákák sorban.

Fodros füstmadárként puffogom magam szét.

Csirkeszárny verdes a disznógyomorban.

 

Hibernálom az energiát,

Réaumurben mérem e tragédiát.

 

Hibernálom az energiát,

Réaumurben mérem e tragédiát.

Az Embered

Zene: Quimby Szöveg: Kiss Tibor

Ketté hasíthatnám 

Kivéreztethetném 

Szanaszét woodoozhatnám 

El is felejthetném

 

Kikockázhatnám 

Kiengesztelhetném 

Hozzám láncolhatnám

Boldoggá tehetném

 

Annyiféleképpen bánhatnék veled

Amiből tudhatnád hogy én vagyok

 Az embered

Az Altató Álma

Zene: Quimby Szöveg: Kiss Tibor

Nem volt elég jó hát kitették

Bőre bársony épp csak tizenhét 

Keselyű szemekkel gubbaszt az ágyon

Valakit meg kell hogy találjon

 

Fekete felhők gyűlnek az égen

Ha már itt vagy légy a vendégem

Ez a madárka többé nem repül

A fejemben három majom hegedül

 

Zuhanok

 

Verebek fürdenek a porban

Ásít egy karonülő

Szikrákat vet a szem a szemre

Szia jövőből jövő

 

Valami tudatalatti mennyország

Igazi álomropogtató

Csiklandozza a szívem

És én mint a bölcsőt ringató

 

Altatok bohócot szerelmet kisautót

lámpát oltok el

Aludj hát te is mert ha nem alszol el

Az altató előbb alszik el

 

Zuhanok lassan zuhanok

A sima bőrű semmibe zuhanok

Zuhanok lassan zuhanok

Mikor melléd érek a zuhanásban

Ugatnak körülöttünk a csillagok

 

Mi az univerzum száműzöttjei vagyunk

Hajótöröttek a remeték szigetén

Van vizünk álmunk szerelmünk és dalunk

És mi így táncolunk 

Egy pillanatig őseink tetemén

 

Aztán arccal a tükörben ébredünk

Tollakkal a szánkban

Gyermek sír a sötétben

Rángani kezd a vállam

Nem én mentem el veled

Te maradtál nálam

 

Azóta ugyanazt álmodjuk

Más-más szellemmel látva

Ernyő nélküli zuhanásunk

Élvezzük hogy hátha

Munkánk gyümölcse beérik

És nem éltünk hiába

 

De ő csak áll némán a ház előtt

Egy karóhoz kötve bután

Az ölében gyermek én vagyok

Pont itt eggyel a semmi után

A Próféta

Zene: Quimby Szöveg: Varga Livius

Az esti raktárakon túl, túl a lármás kofákon

raklapokon áll szikáran egy alak, túl a csodákon.

Foszló köpeny, bűzös rongyok, molyrágta még a bőre is.

Motyogása alig hallik: bűn...bocsánat...nemezis...

 

Pergamenszín arca kemény, már napok óta nem evett.

A mindenségbe mélyeszti azt a bíborszilánkos tekintetet.

A légbe kapál, a semmibe mar, üti száz szellemrenegát.

Küzd, mint ki egymaga tartja zárva a pokol tüzes kapuját.

 

A hallgatóságra tekint most, kutyák, varjak, varangyok.

Hangja felzeng mint félrevert, mennyben öntött harangok.

 

Az első hibát úgy véted, hogy elhiszed az ember ilyen.

Bűnbánó és újra vétkes anyagba ragadt félelem.

Pedig fényből vagy, és a mindenség egy fennebb létet szánt neked.

Álmodban az Egy vendége vagy, minden hajnal onnan ered.

 

Itt elakad, mint ki elfeledte a legfontosabb üzenetet,

főt horgaszt és annyit mond még rekedt hangon, szeretet.

Aztán hátraveti nagy hirtelen pokolharcos üstökét.

Három varkocs lendül égre, megragadja a vaksötét.

 

Csontos ökle újra lendül, a gyűlt közönség megrezzen.

Mobilok villannak az éjben. - Ez őrült! - Vigyázz! - Hadd vesszen!

Táltosidőkbe révülő szemmel számol lassan háromig,

a rendőrautó csendben megáll, kérdés, bilincs, elvezetik.

 

A hallgatóságra tekint akkor, kutyák, varjak, varangyok.

Hangja felzeng mint félrevert, mennyben öntött harangok.

 

Az első hibát úgy véted, hogy elhiszed az ember ilyen.

Bűnbánó és újra vétkes anyagba ragadt félelem.

Pedig fényből vagy, és a mindenség egy fennebb létet szánt neked.

Álmodban az Egy vendége vagy, minden kikelet onnan ered.

Üzenet nincs

Zene: Quimby Szöveg: Kiss Tibor

Van úgy, hogy jó ebédhez szól a nóta

Van vacsora mellé híradó

Akad még annyi bűn, hogy a gyóntatóra

Ne legyen írva hogy olcsón kiadó

 

Mer’ igazán semmi se változott azzal hogy elment

Most is a semmirekellők közé tartozom

De ha már a piktor a vásznára mint egy skiccet felkent

Én a süket fülek között is harangozom

 

Látod mennyire szórakozott az ember

Halleluja

Egy üres palackot partra vetett a tenger

De üzenet nincs:

Csak részegek

 

Na szedem a sátorfámat és indulok 

Eleget áztattam a lábam

A központba indulnak vissza az utolsó buszok

Megtalálsz majd lenn a Captain bárban

 

Nekem végtére igazán egyre megy 

Hogy melyik pontján szippant fel a város

Ott hagytam azt az üzenet nélküli palackot

Ahol a part a tengerrel határos

 

Látod mennyire szórakozott az ember

Halleluja

Egy üres palackot partra vetett a tenger

De üzenet nincs:

Csak részegek

 

Ha majd a beach-en kószáló ebek 

És a gyerekzsivaj egy lelencmosolyban üdvözül

A kincskeresésben képzeletben ott leszek

Mint egy sirály aki a homokpadra ül

 

Jó látni mekkora mellénnyel futkos a szabadság

Csupasz talpai alatt ropognak a kagylók

Míg kergeti kutatja lesi az ember a palackját

Én megyek és a húrok közé fűzöm a bankót

Heaven Goes To Hell

Zene: Quimby Szöveg: Kiss Tibor

Stuck into the mirror

Look you in the eye

Live just like a hero

But don’t forget to die

 

Shaking like a junky

Screaming like the trees

Monkey’s doing the funky

And the guns are just shooting the breeze

 

When I’m burning like a city in the bottomless ditch

You’re gonna sizzle like popcorn in my dish

 

When heaven goes to hell

There’s not so much to tell

 

Crawlin’ up straight to the tippy tippy top

Fallin’ down on my knees

Crowin’ into your leaden heart

I’m that buzzing in your ears

 

I want to be the one who hurts you

I want to crucify my love

Neither man, nor god, nor guru

And who’s on the throne above

 

When i’m burning like a city in the bottomless ditch

You’re gonna sizzle like popcorn in my dish

 

When heaven goes to hell

There’s not so much to tell 

Méznyaló

Zene: Quimby Szöveg: Kárpáti Dódi

Egy méznyaló, cammogó

lógó láncán idomárt fojtogat

ábrázatán ködös élvezet.

 

A gyülevész sátor büszke népe

jegyet vált a hergelésre.

Haldoklót játszva koldul egy gyerek.

 

Bűvészkirály fosztogat

szájakból ránt ki égő nyulat

tapsra emelkednek vézna füstkarok.

 

Louis Armstrong Bicska Maxit

őrangyallá trombitálja,

kardélre hány egy gondolatot.

 

Földön a fejetlen bohóc.

Támad a legyek bandája,

elborítja a belső eget.

 

A kitin gyülekezet 

ma nem talál ki új halálnemet.

Zizegő zajjal elsötétítenek.

 

Rizslámpát kapcsol a Hold, 

gyermekké válik bennem 

a kékszakállú ember.

 Mária vurstliját látom

a kínai negyedben

behunyt szemmel.

Lejárt Lemezek

Zene: Quimby Szöveg: Varga Livius

Lépj ide közelebb, a szemedben látom

a bús sanzonok fényét.

A cipőd meséli, hogy elhagytad régen

a kezdők szerencséjét.

 

Mi itt nem gyógyulunk, nem gyógyítunk, 

csak mélyen a sebekbe nézünk.

Táncolunk a fájdalommal,

lassan, forogva égünk.

 

Gyere közelebb, itt meghallhatod 

a bánat üvöltését,

és leárazva önvádaink

teljes gyűjteményét

 

A jelen nem bánt, a jövő a soha,

itt csak a múltba látunk.

Egy pár fityingért te is lehetnél

tépett kebelbarátunk.

 

Lejárt lemezek, használt dalok,

szerelem és elmúlás,

megunt bálványok panoptikuma,

angyali szívdúlás.

 

Lejárt lemezek, használt dalok,

szerelem és elmúlás,

Halott érzések és ami marad:

harang és szélzúgás.

 

Elesett katonák búcsúdala,

vihar a hattyúk taván.

Örök láng és bíbor eső

a Hold sötét oldalán.

 

Lélekhullás, könnyóceán,

s egy maroknyi remény talán.

Gyere közelebb és válogass, 

mert most olcsók igazán!

 

Lejárt lemezek, használt dalok,

szerelem és elmúlás,

Halott érzések és ami marad:

harang és szélzúgás.

Sirató

Zene: Quimby Szöveg: Kiss Tibor

Megosztozunk a hazugságokon

Viselhetővé válik a fájdalom 

Darabkáira hullik a képzelet

Sokáig boldog voltam én veled

De nem tart örökké semmilyen mágia

Ami megszületett meg kell halnia

 

Zivatar esőfelhő húú de sötét

A hajlékony álom megnyalja köldökét

Tudom hogy egyszer én is annyi leszek

Mint a párna alatt szunnyadó emlékezet

Szerettem veled lenni nem is vitás

És csak a gyermek szívből hiányzó lojalitás

Zokog most bennem... mondatja velem

Nem igazság 

 

Meghalni könnyű meghalni mindeki tud

És lehet hogy végül minden a pokolra jut

De milyen szép

Milyen szépen viszi magával a szél 

A hamut

De milyen szépen

Milyen szépen viszi magával a szél 

Részletek

Balanyi Szilárd : wurlitzer 200A electronic piano, philicorda, szintetizátorok, vokál

Gerdesits Ferenc : dob, mandolin, vokál

Kárpáti Dódi : trombita, szárnykürt, ének, szintetizátor, szájharmónika, blockflöte

Kiss Tibor : gitár, ének

Mikuli Ferenc : basszusgitár, vokál

Varga Livius : ütőhangszerek, marimba, ének 

 

Vendégek:

Galambos Dorina : vokál (Üzenet nincs, Az altató álma)

Kiss Flóra : vokál (Üzenet nincs, Az altató álma)

Jónás Vera : vokál (Az altató álma)

 

Producer : Bernhard Hahn 

Felvételek : Vastag Gábor & Bernhard Hahn / SounDay Stúdió, Budapest

Mix : Bernhard Hahn / Tin Roof Studio, Stuttgart 

Mastering : Thomas Harsem, Sweden

Kiadó : Tom-Tom Records (2016) 

 

Fotó : Sárosi Zoltán

Artwork : Lossonczy Bazsó