English

Kaktuszliget
2013 / 11 szám / 43:40

Kaktuszliget

Dalszövegek

Kivándorló Blues

Úgy kell a kutyáknak a hús
ahogy a szívnek mélabús
dallamok közt táncoló
lélek párologtató
lidércekből szőtt elem
te szürkésbarna félelem
és én mint csíkos rab ruhád
néha gondolok még rád
de köszönöm hogy elmúlt ez a szerelem. 

Ha bekacsintok hogy mi van
e koszos pornó moziban
látom a bambaság korát
rejszolni át az északát
rajzolni át az arcokat
az ondó szagú vakolat
alatt vas karmokat növeszt 
és a fülembe súgja ezt
i am the best markolat. 

Refr: 
Ne szoríts meg engem
ne szoríts erősen ez fáj
inkább szoríts nekem
ha menni muszáj
hidd el én veled maradnék
szívesen széjjelszakadnék
ha lenne mér'
Magyarország! 

Ki hercegnő volt egykoron
teríték lett a koncasztalon 
vicsorgó élettelen hús
felzeng a woodoo-techno blues 
matatnak sóvárgó kezek
az égbe nyúló terpeszek
mentén egy új világ jön el,
ahol már nincs számomra hely
ha nem leszek hát nem leszek. 

Ne szoríts meg engem
ne szoríts erősen ez fáj
inkább szoríts nekem
ha menni muszáj
hidd el én veled maradnék
szívesen széjjelszakadnék
ha lenne mér'
Magyarország!

Unbekannte Schmerzen

Ein zwei drei vier five six seven eight schmerzen unbekannt
koponyámban lendkerekes autó-rodeó.
Megrázza egymást a Krisztus és a Varga,
one man show privat Guantanamo.

Festeni indulok én meg a balga.
Skicceim mind fix und fertig készek,
de feltör belőlem a kozmikus tahó
és cudarrá pemzli a képet.

Zsülly!

Und du liebes Fräulein,
du hast gesagt die Schmerzen Schmerzen.
Seien unbekannt die Schmerzen seien...Schmerzen.

Légyhadonászva csapkod a mázra
Soha már! - károg, mint a holló.
A fehérnép már zárt karokkal várja.
Asszonybúcsú! Óriási szenzáció!

Én árkot ások, ő tölti a tárat.
Messziről méreget a ravatal-kommandó.
Tollakból építek hóbagolyvárat.
Felém kanyarodik egy eltévedt golyó.

Zsülly!

Und du liebes Fräulein,
du hast gesagt und die Schmerzen seien.
Seien unbekannt die Schmerzen, Schmerzen!

Senki Se Menekül

Toporog a tehetetlen, nem szeretem
Az éhség szekerén vicsorog a szerelem
Zen zötyögésben e kordély peremén
Ücsörög a zsákmány lessük te meg én
Mekkora métely, mekkora hatalom
Annyira mar meg amennyire akarom
Vakarom bőröm sajgó sebeit
Lassul a DJ, serceg a bakelit

Mire már azt hittük, hogy végre megérkeztünk, jön egy újabb kanyar
És az a mihaszna szürke felhő fenn az égen vajon tőlünk mit akar
Napunk eltakarva van ma, langyos eső mossa szennyesét
Ilyenkor a világon mindig valaki elhagyja a kedvesét

És ugye érzed, titkon te is érzed
Ugye érzed legbelül
Nem vagy egyedül, senki se menekül
(Senki se,) senki se menekül

Hát szoríts magadhoz mindent ami fontos és üvölts az ég felé
Mert amit nem becsülsz meg ma az holnapra már mind az ördögé lesz
És aztán hívhatsz papot, gyónhatsz százszor, mámorba márthatod a fejed
De már soha többé nem felejted el, hogy ez volt az egyetlen egy kis életed

Látod ott a semmi ágán most is egy nagy holló hegedűl
Nem vagy egyedül, senki se menekül
(Senki se,) senki se menekül

Toporog a tehetetlen, nem szeretem
Az éhség szekerén vicsorog a szerelem
Zen zötyögésben e kordély peremén
Ücsörög a zsákmány lessük te meg én
Mekkora métely, mekkora hatalom
Annyira mar meg amennyire akarom
Vakarom bőröm sajgó sebeit
Lassul a DJ serceg a bakelit

Mekkora métely, mekkora hatalom
Annyira mar meg amennyire akarom
Vakarom bőröm sajgó sebeit
Lassul a DJ serceg a bakelit

Lámpát Ha Gyújtok

Bölcső csöngettyű és templom harang
A jelenlét annyi, mint posztón a rang
Kicsi pónikon lovagló kész életek
Vagy az arcomba prüszkölő véletlenek
No meg a gyerekkor kardfogú tigrisei
Apa taníts meg nagy vadat elejteni
És ha kérdik, hogy mi végre mennyi idő
Tán egy perc, egy óra, vagy pár esztendő

De utolér a múlt mint a mögöttünk hagyott jövő
Cicomázd fel a sorsot, az mégiscsak előkelő

Káprázat pusztán a történelem
Míg némán a vállára hajtom fejem
Elringat, marasztal, egésszé gyúr
Aztán únottan szétszed, mint legót az úr
Mi csak lessük a boldogság lábnyomait
És ha útközben találunk majd valamit
Arra kígyóbőrként húzzuk rá az időt
Még egy percet, egy órát, vagy pár esztendőt

De utolér a múlt, mint a mögöttünk hagyott jövő
Cicomázd fel a sorsot az mégiscsak előkelő 

Lámpát ha gyújtok még jön rá bogár
De az utolsó fényevő csak sötétet talál
Csak sötétet talál

Mint egy cipősdobozba szórt marék arany
Elrejtve annyira haszontalan
Az az emberi elmében bújkáló zaj
A talpaink alatt nincs szilárd talaj
Ha a karodban nincsen már elég erő
És a szívéhez nem láncol egy szerető
Sem az Istenek gomblyukán nem látni át
Sem a nappal nem mutatja éjjel magát

De utolér a múlt mint a mögöttünk hagyott jövő
Cicomázd fel a sorsot az mégis csak előkelő

Lámpát ha gyújtok még jön rá bogár
De az utolsó fényevő csak sötétet talál
Csak sötétet talál

Hajnali Pszicho

Lefejelem a laptopot, felemelem a fejem.
Alfában a macska tála, zörgeti a szerelem.
Hunyorgok egy kicsit, mint egy igazi álmodó,
Mer' minden álom a valóban romlandó.

Szemhéjaim mögé most is beszűrődik némi fény
és a párnára tett nyáltócsából tükröződő képregény
egyik főhőse te vagy, a másik talán én vagyok.
Mondjuk, hogy van két olyan csillag, ami egyformán ragyog.
Mondjuk, hogy van két olyan csillag, ami egyformán ragyog.

És ahogy forog a Föld, úgy én is forgatom
magamat melletted a puha pamlagon.
És ez a világűrbe ásító nagy sötét
közben unottan megvakarja a köldökét.

Mer' ami neki egy perc, nekem az életem.
Könnyedén szórja szirmait a végtelen.
És a csupasz testünkhöz úgy tapad e takaró,
ahogy egy hívő álmához a Mindörökké Való.

Son Of A Bitch

I got no horn to blow your fears
I got no lies to wash your tears
I got no soul to lift your body
I got no friends, daddy or mommy

I got no hell to burn your heaven
I got no sin just the deadly seven
Don't have the joy to stir up the power
Don't have the feel for a real good lover

I got nothing but the lonely purple sun
I got nothing and I'm sure it makes you run
Don't you know I'm empty as a recluse house
I'm just strumbling like a lousy Mickey Mouse

I got nothing and I'm a weak son of a bitch...

I got no God to train my monkey
Don't have the guts for hanky-panky
I got no punk to spark some fire
I got no bird upon the wire

I got no spirit to shake my bones
I like the Beatles but more the Stones
I got no passion for the right direction
Don't even want no satisfaction

I got nothing but the lonely purple sun
I got nothing and I'm sure it makes you run
Don't you know I'm empty as a recluse house
I'm just strumbling like a lousy Mickey Mouse

I got nothing and I'm a weak son of a bitch...

Don't you know I'm empty as a recluse house
I'm just strumbling like a lousy Mickey Mouse

I got nothing and I'm a weak son of a bitch...

Jön A Huzat Valahonnan

Jön a huzat valahonnan, ezér húzatom
el a nótám a cigánnyal és a kalapom
alatt lakó denevérek utrahangokat
radarozva karmolásszák a homlokomat.

Egyszer te is angyal voltál, kicsi denevér
amióta szájad sarkára tapadt a vér.
Hej, de nagyot fordult ez a világ, nincsen istene.
Azóta csak bólogatunk fejjel lefele.

Szóljon hát a fejünkben a lidi-dádi-dé
és miközben hedbengelünk fejjel lefelé,
beszorul a guanótól az ég ajtaja,
csak az ördög segglyukán keresztül juthatunk haza.

Jön a huzat valahonnan, ezér' húzatom
el a nótám a cigánnyal és a kalapom
cefreszagú birodalmam setét korpuszát
úgy takarja el, ahogy a ragasztott mosoly a fóbiát.

Úgy takarja el, ahogy a ragasztott mosoly a fóbiát.

Jön a huzat valahonnan, ezér húzatom
el a nótám a cigánnyal és a kalapom
alatt lakó denevérek utrahangokat
radarozva karmolásszák a homlokomat.

Egyszer te is angyal voltál, kicsi denevér
amióta szájad sarkára tapadt a vér.
Hej, de nagyot fordult ez a világ, nincsen istene.
Azóta csak bólogatunk fejjel lefele.

Szóljon hát a fejünkben a lidi-dádi-dé
és miközben hedbengelünk fejjel lefelé,
beszorul a guanótól az ég ajtaja,
csak az ördög segglyukán keresztül juthatunk haza.

Jön a huzat valahonnan, ezér' húzatom
el a nótám a cigánnyal és a kalapom
cefreszagú birodalmam setét korpuszát
úgy takarja el, ahogy a ragasztott mosoly a fóbiát.

Úgy takarja el, ahogy a ragasztott mosoly a fóbiát.

Kényszerleszállás

Elégtek mind a kalandregények.
Minden jár nekem, tarolás!
Könnyen, gyorsan, most! - csak ez a lényeg,
Beindult a kézhez szoktatás.

A paravánra tapad a tekintetem
Árnyékbábos, kezén a Rossz meg a Jó.
Cukrot szór, versét buzgón nyelem,
Luxus elme-amputáció!

Nem baj, meglásd nem fog fájni, pillanat és vége.
Elszáll a kép, lefagy a gép, s a világ dicsősége.
Elmúlik a "prófétáknak térdet, fejet hajtunk",
a végjátékot néhány színes lovasra kell hagynunk.

Az utolsó fedezetlen csekkem töltöm.
Jó fej vagyok, édi mohó manó!
Unokáimtól a Földet persze kölcsön -
ördögi hitel-konstrukció!

Kényszerleszállás egy süllyedő hajón.
Ez a fenntartható fejlövés.
A füledbe súgom-búgom biztatón:
Húzd ki magad, repül a kés!

Letisztul az ég aztán és elmúlik a tél.
Körös-körül sivatag, már senki nem mesél.
Nyálat, csipát kitörlöd, akkor persze már bánod,
Egy meddőhányón ülve az Úr országát várod.

Nem baj, meglásd nem fog fájni, pillanat és vége.
Elszáll a kép, lefagy a gép, s a világ dicsősége.
Elmúlik a "prófétáknak térdet, fejet hajtunk",
a végjátékot néhány színes lovasra kell hagynunk.

Szóval letisztul az ég aztán és elmúlik a tél.
Körös-körül sivatag, már senki nem mesél.
Nyálat, csipát kitörlöd, akkor persze már bánod,
Egy meddőhányón ülve az Úr országát várod.

Állatok A Legelőn

Kis szobámban elfogyott a levegő,
szellőztessünk, gyere, vár a legelő!
Hajtsuk hát az állatokat oda ki,
Hátha történik ott velük valami!

Mint a méhet, csalogat a virágpor.
Szabaduljunk ki ebből a világból!
Nyakamon a birkakötél elszakad,
Rohasszunk a koponyánkra szarvakat!

Azt mondják, hogy nem egy tánc a rock and roll.
Engedd ki a szellemet a palackból!
Ahelyett, hogy olvasnád a híreket,
gyere inkább, szerezz egy kis hírnevet!

Kezeket fel!

Búvóhely

Ne várj meg éjjel, nem jövök
Kint villámlik, bent menny dörög
Autóm elgurult, biciklim eltörött
És a többit ellopták az ördögök
Ne hívj, ne írj, ne számíts rám
Durva léket kapott a gondolám
Ma már nem jövök, de ha látod ott a Föld fölött 
A Hold és annak a sötét oldalát

Van egy búvóhely, amit senki nem ismer
Van egy búvóhely, ahol semmi sem zavar
Ez a búvóhely egy hatalmas fekete cilinder
És a karimája mindent eltakar

Senki semmit nem tud énrólam,
Itt ücsörgök egy égi krimóban
Ma már nem jövök, egy olyan törzsvendéggel szörpözök, 
Aki otthon van az örökkévalóban

Van egy búvóhely, amit senki nem ismer
Van egy búvóhely, ahol semmi sem zavar
Ez a búvóhely egy hatalmas fekete cilinder
Nem lát se távcső, se radar

Ma már tényleg nem jövök 
Egy üstökösön szörfözök
És ha néhanap csillagok hullanak
Hát tudd hogy innen fentről bizonyságul meggymagokat pöckölök.

Részletek

DVD: Quimby Csodaországban / Sziget 0. napi koncert

Megjelenés: 2013. december 02.
Kiadó: Tom-Tom Records
Felvételek: SounDay Stúdió, Konstantin Műhely
Mix: Vastag Gábor / SounDay Stúdió, Budapest
Mastering: Nyíri Sándor / Tom-Tom Stúdió, Budapest