English

Balanyi Szilárd

A Quimby legfiatalabb tagja, 1994-ben csatlakozott a zenekarhoz, de gyorsan megtalálta helyét a bandában. A többiekétől talán leginkább elütő zenei ízléséből táplálkozó hangszeres ötletei ugyanúgy elengedhetetlen részét képezik a Quimby-nagyképnek, mint a zenekarhoz hozzáadott egyéb értékei, menedzseri tevékenysége, stúdiótechnikai, zeneszerkesztői ismeretei, precizitása, jó-szándékúsága, optimizmusa és a Tibi által is kihangsúlyozott „jó fejformája.”  Rendszerető, türelmes, segítőkész típus, és egész biztos, hogy mindenki közül ő mosolyog a legtöbbet.

1974-ben született Veszprémben, Balatonfüreden nőtt fel. Hivatalosan PR menedzser, de már a gimnázium óta a zene vált számára a legfontosabb iránnyá, így több kanyar és próbálkozás után jutott el a PR diplomáig.

Szilárd zenei gyökerei családi zenészekig nyúlnak vissza: édesapja is zenészként kezdte, így nem meglepő, hogy meglehetősen korán megfertőzte a zene. 5 évesen kapta első hegedűjét, majd a balatonfüredi zeneiskolába íratták be, ahol nagyon tehetségesnek tartották, és sok gyakorlással, egyenes út vezetett volna számára konzervatóriumba, ám a kamaszodó Sziszinek egyre kevésbé volt vállalható a nem menő hangszer és átpártolt zongorára.

És hogy hogyan került a Quimbybe az akkoriban még a Deák téren is eltévedni képes Szilárd? A vak véletlen műveként. Vagy nem. Mindenesetre egy átlagos szerdai délután, amikor a zenekarban először megfogalmazódott az igény, hogy zongoristát keressenek, Szilárd éppen jókor volt jó helyen, ahogy ez azóta is jellemző rá.